1981


Ebben az évben igen sokat, nyolc hónapot voltam otthon, ez alatt tanítottam a srácokat, akiknek most már volt egy vezetőjük. Szegedi János Tamás, Tamás judos volt, aki emellett karatézott és elvállalta a karate tanítását is. Ezáltal a sport a klubbon keresztül, hivatalosan is beindult a munka.
Úgyszintén itt szeretném megköszönni régi judo mesteremnek, Dr.Gálla Ferencnek, hogy lehetőséget adott az olyan küzdősportok elindulásának, mint a karate. Ekkor már, több stílus is működött, de Én most csak a KEMPO- ról írok.
Tamással éjjeleken át beszélgettem, tanítottam és átadtam neki mindent, amit csak lehetett, mindent leírt, lépésről-lépésre. Nagyon sokat köszönhet neki a jövő generációja. 1982-ben Tamás Angliába szökött, majd onnan áthoztam Ausztráliába. Itt még sokáig dolgozott velem, de az évek…
Tamás távozása után úgy nézett ki, hogy a KEMPO abba marad. 1984-ben visszamenve a régi tornaterembe, már egy másik stílus edzései folytak, melynek vezetője azt mondta, hogy a KEMPO-nak vége, megszűnt. Megkerestem régi barátaimat, akik másféle stílusokat vezettek és ők is ugyan ezt mondták, hogy a KEMPO-nak vége! Órákat jártam a sötét hideg utcákat magamban gondolkozva, hogy hogyan történhetett meg mindez, ennyi munka
csak így kárba vesszen, így legyen vége ...
Egy nap becsengettek és bejött Rudi! A Várszegi Rudi! Bemutatkozott és azt mondta. A KEMPO-nak bizony nincs vége, sőt nagyon komolyan mennek a dolgok. Hárman közülük, indultak Full-ban és igen jó eredményeket értek el. Megtartottam az első edzést. Ott volt a Várszegi Rudi, a Juhász Feri, meg a Szurkos Imre és Én átadtam a formagyakorlatokat és egyéb technikákat. A következő évben, újra ott voltam közöttük és megcsináltuk az első vizsgákat. Ekkor már, sok új tanítvány is volt közöttük, így Lévai László is, aki az első kyu-ért vizsgázott. Várszegi Rudi lett a KEMPO hivatalos vezetője, és abban az évben, az ausztrál és a magyar KEMPO-sok együtt szilveztereztek a Lajos forrásnál. Később, Juhász Ferenc lett a KEMPO választott vezetője, ő vitte tovább a KEMPO-t.
Táborok, vizsgák szervezetten jöttek időszakonként. Ezután, Lévai László lett a KEMPO megválasztott vezetője, most már a Világtanács beleegyezésével. Különböző, hivatalos nemzetközi szervek is elismerték most már a Zen Bu Kan Kempo-t, mert szerte a világon minden kontinensen bizonyította, hogy érdemes felnézni rá!
Lévai László renshi vezetése alatt, igencsak virágzásnak indult a KEMPO. Magyarországon versenyek tömkelege, helyi, nemzeti, nemzetközi versenyek szervezése, valamint nagyszámú versenyen való részvételünk bizonyítja erőnket és felkészültségünket!
A Magyar Zen Bu Kan Kempo Sportági Szövetség által rendezett versenyek, immár világszerte ismertek és elismertek, olyan nagymesterek elismerését kivívva, akik semmilyen stílussal szemben nincsenek elhivatva, éppen ezért ítéletük igazságos és őszinte. Ezek a nagymesterek, mind nagy elismeréssel beszélnek a magyar Kemposokról! Tiszta szívből és örömmel mondhatom, hogy ez az elismerés, csak rajtatok múlik és csak magatoknak köszönhetitek! Legyetek büszkék arra, akik és amik vagytok! A gondolkozásotok legyen mindig nyitott, mindenkinek meg kell adni a lehetőséget a tanulásra és a bizonyításra! Meg kell adni a lehetőséget akkor is, ha talán nem úgy mozog, nem úgy rúg vagy üt, mint Te, vagy máshogy gondolkodik, más a vallása, más a bőrszíne! Mindenkinek joga van megmutatni mire képes! Ne bíráskodj mások felett, ne legyél elfogult, mindenben keresd a jót, hidd el meg fogod találni! Jó érzés volt látni, amikor Olaszországban, csak egy ausztrál fiú állt, mert egyedül volt az országból és Ti felsorakoztatok mögé, hogy ne legyen egyedül!
A KEMPO!
Mindegy, hogy hol vagy, ha egy kempos van a közeledben, nem vagy egyedül! Gratulálok Nektek, azokhoz amit elértetek, ezeket csak Ti értétek el senki más, csak magatoknak köszönhetitek!

Sōke Harnos Imre